A Fidesznek volt egy jó fél éve: kétharmaddal, csodavárással és a szokásos kegyetlen határozottsággal kedvükre megtehettek bármit és meg is tettek. Hollywood-i klisé: az iskola kigyúrt sportcsillagai kedvükre alázgatják a szemüveges jó tanulókat és lúzereket. Idővel persze feltűnik Chuck Norris, és kiderül, hol van az igazi erő. A kormány az első fajsúlyos maflásokat még karácsony környékén megkapta az EU-tól, és azóta is csak tántorog. Persze közben megpróbál keménykedni, de az ügyes kommunikáció legfeljebb arra elég hogy a plebs elhiggye, nem megalázkodásból nyal segget (ahogy elődei), nem, ő magyar virtusból, meggyőződésesen csinálja.
Így vagy úgy a kegyelmi időszak elmúlt, a Fidesz népszerűsége lendületesen csökken, a kereszténydemokratáké az új évezredben nem kimutatható. Figyelemre méltó, hogy a kormány népszerűsége még azelőtt kezdett látványos zuhanásba, hogy bármilyen lényeges intézkedést megvalósított volna. Persze voltak különadók, meg a nyugdíjpénztár lenyúlás, és alkotmányoztunk is jót; de a társadalom elevenjébe (pénztárcájába)  még nem vágott még a Fidesz. A szociális juttatások redukálása, a munkaügyi jogszabályok megváltoztatása, az új adók, az egészségügy és az oktatás átalakítása, és főként a nagy megszorításokat ígérő Széll Kálmán terv mind mind csak előkészítés alatt áll.
Persze teljesen természetes, hogy van egy tekintélyes réteg, amely a lehetetlen négyzetét várta a kormánytól és elpártolt tőle, amint kiderült, hogy varázspálca nincs a fegyvertárban. De meggyőződésem hogy van két ok, ami miatt a Fidesz rohamosan veszít a népszerűségéből.

Az első, hogy kiderült, ők is csak politikusok, annak minden rossz tulajdonságával. Lázár autóügye, az elszámoltatási kormánybiztos stiklijei, a Simicska és Pintér cégek megbízásai, meg a hasonló botrányok sokat ártottak a pártnak: lezuhant arról az erkölcsi magaslatról, ahová a rövid emlékezetűek helyezték. Hasonlóan nagyot ütött, hogy elmaradt a korábban oly sokat emlegetett elszámoltatás. Vajon hamisak voltak a vádak, ügyetlen a Fidesz, vagy háttéralkuk születtek? Egyik sem túl barátságos lehetőség, és baromi nagy a csönd.

A másik  probléma még inkább kézzel fogható. Ha végiggondoljuk az elmúlt egy évet, tényleg nem sokat tett a kormány, annál többet beszélt róla, mit fog tenni. Alig van olyan társadalmi csoport, akikkel Orbánék ne konfrontálódtak volna, belekötnek még a fába is, ráadásul politikai szempontból végtelenül amatőr módon. A csúcs a Hoffmann Rózsa szappanopera, amely már-már a ballib töketlenkedést idézi az egészségügy körül. Mindenféle vad ötlet meglebegtetése, keménykedés, majd visszatáncolás, többször egymás után látható koncepció nélkül: megnyerhetetlen és értelmetlen küzdelem, garantált önsorsrontás. Ilyen dilettantizmus, belső üzengetés elképzelhetetlen volt az előző Fidesz ciklusban, ám úgy tűnik, sokat hígult a párt azóta.

Milyen konkrét intézkedéseket terveznek az egészségügyben annak érdekében, hogy tisztábbak legyenek a betegutak, kisebb a pazarlás, a kórházak ne termeljenek sokmilliárdos veszteséget? Őőőő...passz. Hány egyetem lesz, mitől adnak majd versenyképesebb tudást?  Hogyan fog átalakulni az alap és középfokú oktatási rendszer: oktatás, nevelés, felzárkóztatás, felvilágosítás, megelőzés? Kidolgozás alatt. Kiket érint a valami miatt kedvezményes nyugdíj eltörlése, milyen ütemezéssel kerül rá sor? Izé. Lesz béremelés az  egészségügyben, az oktatásban, vagy a közszférában? Igen és nem és talán. Mi lesz a rokkantakkal? Nem tudjuk. Hogyan alakul át a segélyezés rendszere? Nem tudjuk.
És végezetül minden szakmai koncepciót felülíróan mit fog tartalmazni véglegesen a Széll Kálmán terv, és persze a soha ki nem mondott megszorítási csomag. Ezt még ők se tudják.

Sötét felhőként tornyosulnak a megválaszolatlan kérdések, és csupán egy tűnik biztosnak: a Fidesz anélkül fog dönteni, hogy egyeztetne az érintettekkel, és jó eséllyel a szakmai megfontolás is hiányozni fog. A kormány jó hozza az akcióhős stílust, pedig jobban járna ha egy jogi vagy orvosi sorozatból merítene. Ameddig elég az erő, az elszántság és a tesztoszteron nincs baj, de amint jól jönne az ész, és a ravaszság, egyből sokasodni kezdenek a problémák.

Vagyis a kormány vagy képes lesz megérteni a helyzetet és átlépni a saját árnyékát, vagy lesz még sokkal de sokkal mélyebben is.